Dr arthrosis

Recommended Articles A szerzők korábbi közleményükben beszámoltak reprezentatív magyarországi mintán végzett felmérésükről, amelyben a degeneratív ízületi panaszok, így a térdpanaszok gyakoriságát vizsgálták.

Célkitűzés: ezt követően, e közlemény tárgyát képezve, céljuk ambuláns klinikai és radiológiai vizsgálat keretén belül, nemzetközileg elfogadott standard pontrendszerek felhasználásával a betegek panaszainak objektivizálása, és a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságának meghatározása.

Módszer: korábbi kérdőíves felmérésük mozgásszervi panaszokkal bíró és felülvizsgálatba beleegyezését adó fős beteganyagot alapul véve megkeresésükre en férfi, nő jelentek meg klinikai felülvizsgálatra.

Az anamnézis, az antropometriai paraméterek és a mozgásszervi státus felmérésen túlmenően a térdízületre vonatkozóan a szerzők meghatározták a knee society score-t, a vizuális analóg fájdalomskála értékét, a kétirányú térdröntgenfelvételeken az ízületi rés szélességét mérték, Kellgren—Lawrence szerinti radiológiai kiértékelést végeztek, majd ennek kritériumrendszerét figyelembe véve meghatározták a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságát.

Eredmények: a fent említett főnél esetben volt radiológiai kiértékelés lehetséges. Ezt követően a negatív és az arthrosis által érintett betegek funkcionális paramétereit hasonlították össze. A testtömegindexet vizsgálva szintén szignifikánsan magasabb értékeket találtak az arthrosisos csoportban. Következtetések: dr arthrosis szerzők a hazai irodalomban első alkalommal számolnak be radiológiailag is igazolt térdízületi arthrosisprevalenciáról.

Az életkor és az emelkedett BMI térdízületi arthrosisban játszott szerepe vizsgálataik alapján bizonyított. A felmerés részleteinek ismertetésen túl a szerzők áttekintik a téma hazai és nemzetközi irodalmát.

Bálint G. LAM,dr arthrosis— Térdfájás és ami mögötte van LAM.